Kápolnapusztai bivalyrezervátum
A Zalakomár és Balatonmagyaród között elterülő rezervátumhoz kiépített autóút vezet, Kápolnapusztán mintegy 80 bivaly él. A telep a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja, mivel az állomány szelídsége közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé a látogatókkal.
A Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítás, bivalytörténeti bemutató és sétaút várja a látogatókat játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahol a táj kémlelésére távcső is szolgál.
Galambok – Horgásztó
Galambok szomszédságában festői erdők és dombok között található a halastó, mely elsősorban a horgászást kedvelőknek nyújt kellemes szórakozást, de lehet kisebb kirándulás, túra célja is. A horgásztóban ponty, kárász, süllő, amúr, keszeg, csuka és harcsa él. Horgászni május 1. és november 30. között lehet naponta 4-23 óráig. Horgászjegyet a helyszínen a halőrnél lehet váltani naponta 6-23 óra között.
Kis-Balaton
Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők folyamán lápos árterületté vált. A múlt századtól folyamatosan a víz nagy részét lecsapolták, majd természetvédelmi területté nyilvánították. Ma a madarak paradicsoma. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, nádi poszáta és a nagytestű bagoly.
Galambok
Galambok község Zala megyében, a Zalai-dombság DK-i részén, Nagykanizsától 10 km-re, Zalakaros fürdőváros szomszédságában, a 7-es főút mellett található. Fekvését keletről és délről elterülő róna, a nyugati magas dombok teszik festőivé. A község határában ligetes erdők között található Dél-Zala egyik legszebb tava. Környékén nyílik a védelem alatt álló ciklámen.
A község a nevét a népi emlékezet vagy fantáziája szerint a galambokról kapta. Az ősi falu a mai település legmagasabb részén, a Főszegben volt. A sok apró, fehérre meszelt ház a faluhoz közelítő idegennek úgy tűnt, mint sok kis fehér galamb a mezőségben.
A község területe régóta lakott hely. Már a bronzkor elején magaslati, erődített település volt. Nemcsak a rómaiak, hanem gótok, longobárdok és a kelták idejében is virágzó hely volt.
forrás: galambok.hu
Zalakomár
Zalakomár 1969-ben jött létre Kiskomárom és Komárváros egyesítésével, de a két település sorsa korábban is gyakran összefonódott. A kiskomáromi várnak fontos szerepe volt a török elleni háborúk korában.
A Komár név szláv eredetű, de a magyar korban is használatos személynév. A település eredete a magyar fejedelmi korra tehető, jóllehet, Szent István király oklevelében 1019-től a zalavári apátság közé sorolják. Az elnevezés hangalakja nem sokat változott a történelem folyamán.
1019 Komár 1308-26 Kamar 1535 Komárváros 1773 Komár Város
A település fontos szerepet töltött be a megye történetében. A mai falutól északra települt elődje várispánsági központ, Zala megye első székhelye volt. A településtől nem messze I. István király udvarházat építtetett, melyet Alba Guriának, Fehér udvarháznak neveztek. Ehhez királyi kápolna is tartozott, amely minden bizonnyal Zala megye első, az államalapítás után épített temploma lehetett. E birtokközponton az akkor folyamatosan mozgásban lévő királyi udvar többször megfordulhatott, így a határ olyan épület maradványait is rejti, amelyet Szent István egyik lakóhelyének tekinthetünk…
forrás: wikipédia
Zalavár
Zalavár a Kis-Balaton két tározója közötti északi földnyelven helyezkedik el. A község területének nagy része víz alatt fekszik vagy mocsaras, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Keletről a Kis-Balaton 2-es tározója, nyugatról az 1-es tározó és a Zala folyó határolja.
A település a Sármellék–Zalakomár mellékútról rövid kitérővel elérhető egy, a Zalakomár–Zalacsány–Zalaszentgrót útra vezető úton. Autóbusszal Keszthely felől jól megközelíthető. Zalakaros felől is rendszeresen közlekednek buszok a faluba, amit pár járat Zalakomárral és Nagykanizsával is összeköt.
Zalavár külterületi lakott helye a két tározó közötti földnyelv csúcsán elhelyezkedő Balatonhídvég, mindössze hat lakossal.
forrás: wikipédia
Keszthely
Keszthely több mint 750 éves múltra visszatekintő település, a Balaton fővárosa. A város és közvetlen szomszédságának természeti adottságai a Balaton partján fellelhető történelmi emlékekben, és kulturális hagyományokban leggazdagabb településként ma is turisztikai, és szellemi központ. A patinás városkép, a különböző korok történelmi örökségének találkozása, a Balaton egyetlen korhűen felújított szigetfürdője sajátos hangulatot kölcsönöz Keszthelynek. A város központjában lévő sétálóutcán hangulatos éttermek, kávézók várják a vendégeket. Az ország legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya a Festetics-kastély, különleges parkjával, a gótikus plébániatemplom a város főterén, vagy a tó történetét bemutató Balatoni Múzeum jól mutatja a város kitüntetett szerepét a Balaton partján. Keszthely nagy múltú iskolaváros és a környék kulturális központja, ennek köszönhetően régi hagyományai, és visszatérő rendezvényei miatt méltán nevezik a Balaton Fővárosának.
forrás: keszthely.hu
Nagykanizsa
Nagykanizsa város története az őskorig nyúlik vissza; nem hiába, hiszen földrajzi fekvése kiváló. A vízfolyások mellett, dombok közt fekvő települést már a rómaiak korában utak keresztezték, mely utakon már a magyarok előtt megérkezett a kereszténység. Ennek bizonyítéka az Inkey kápolna mellett 2004-ben feltárt ókeresztény sírkápolna. Az utak metszéspontjában fekvő Kanizsa nevével Knysaként (jelentése hercegé, fejedelemé) IV. Béla 1245-ből származó adományozó levelében találkozunk először. Határában fontos királyi útvonal (via Regia) haladt át, amely a mai 7-es főútvonal. Ez akkoriban hadiútként Fehérvárról indulva a Balaton mentén Kanizsán keresztül vezetett Horvátország felé.
A város a sok parkos zöld terület mellett építészetileg is szép épületekkel bír.
Az utcák a zalai dombok vonulatát követve kanyarognak, ezáltal válik izgalmassá a város képe.
forrás:tourinform.nagykanizsa.hu