Hévíz
Csodálatos zöld környezetben várja Önt a világon egyedülálló Hévízi gyógytó. A tó körül elterülő erdős parkok és a város védett növényvilága a nyugodt pihenés és gyógyulás záloga. A fürdőváros tiszta levegője és barátságos atmoszférája, az itt-élők vendégszeretet mind fokozzák a gyógyhatást. A tó egész évben várja vendégeit, mivel a víz hőmérséklete télen sem csökken 22 C° alá, nyáron pedig eléri a 38 C°-ot is. A forrásbarlangból másodpercenként előtörő 410 liternek köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad.
A Hévízi tó
A Hévízi Gyógytó látképe a fürdőépülettel
A Hévízi tó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. A tavat körülvevő lápok törvényileg védettek. Fokozottan védett a forrásbarlang és a tó.
A Hévízi tó mint geológiai ritkaság:
Ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó.
Forrásbarlang
Az 1975-ben felfedezett, nagyméretű barlangban több hideg- és melegvizes forrás karsztvize keveredik össze egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba. A forrásbarlang helyzeténél fogva csak szigorú előírások betartásával, a kezelő és az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével, a barlangi merülés szabályainak betartásával látogatható.
A tó élővilága
A tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A világon egyedül itt fordul elő a “Micromonospora heviziensis” mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó. Az élővilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj csak itt lelhető fel Magyarországon, sőt Európában.
Tündérrózsák
A védett Hévízi Tavirózsák
A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. A tavon folyó honosítási kísérleteknek köszönhetően az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színű mutánsai. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.
(forrás: dr. Szarka Lajos Hévíz c. könyve)